Foly?iratunkat a TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozata ?zemelteti.

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek

Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

   

Kr?mli Mih?ly:
Az osztr?k-magyar v?r?s-tengeri exped?ci?k 1895-1898

 

  Az egykori osztr?k-magyar haditenger?szet t?rt?net?ben az ?szaki-sarkvid?ki exped?ci?k ut?n vitathatatlanul a legnagyobb tudom?nyos jelent?s?ge az S. M. S. POLA haj?val a F?ldk?zi-tenger keleti medenc?j?ben, illetve a V?r?s-tengeren 1890-1898 k?z?tt v?grehajtott tudom?nyos kutat?utaknak volt. ?r?somban e nagy jelent?s?g? felt?r? munka m?sodik szakasz?r?l, az 1895-1898 k?z?tt a V?r?s-tengerre vezetett k?t exped?ci?r?l k?v?nok sz?lni. Sz?nd?kom szerint nem csak a sz?ban forg? exped?ci?k t?rt?net?t ?s eredm?nyeit k?v?nom v?zolni, hanem r?viden bemutatni a haditenger?szet viszony?t a tudom?nyos kutat?munk?hoz, a szervez?s k?rd?seit, illetve a h?tt?rben megh?z?d? probl?m?kat
 
  A v?r?s-tengeri exped?ci?k ismertet?se el?tt bevezet?k?nt illik r?viden megeml?kezni az exped?ci?sorozat els? r?sz?r?l, a F?ldk?zi-tenger keleti medenc?j?nek tudom?nyos kutat?s?r?l, mivel a k?t t?ma szorosan ?sszef?gg. Felt?tlen?l meg kell eml?teni azt is, hogy ezek, b?r nev?kben osztr?k-magyar, val?j?ban csak osztr?k exped?ci?k voltak. Magyarnak annyiban tekinthet?k, hogy az exped?ci?kat kivitelez? haditenger?szet k?lts?gvet?s?nek 1/3-?t Magyarorsz?g ?llta. A v?r?s-tengeri utaknak nem volt magyar r?sztvev?je, m?g az egyik f?ldk?zi-tengeri ?ton a tisztikar tagja volt K?szon ?s Jakabfalvi L?szl? Elem?r sorhaj?hadnagy.
 
  A F?ldk?zi-tenger keleti medenc?j?nek tudom?nyos, oceanogr?fiai, a cs?sz?ri ?s kir?lyi haditenger?szet bevon?s?val megval?s?tand? kutat?s?nak ?tlete a B?csi Tudom?nyos Akad?mia Matematikai ?s Term?szettudom?nyi oszt?ly?n fogalmaz?dott meg 1889 ?prilis?ban. A tervezett exped?ci?kat term?szetesen er?sen motiv?lta, hogy a Monarchia sz?m?ra a hatalmi ?s https://www.hollywatches.org/ gazdas?gi terjeszked?s egyetlen potenci?lis ter?lete a Balk?n, illetve a F?ldk?zi-tenger keleti medenc?je volt. Mindezt er?s?tette az a t?ny, hogy a F?ldk?zi-tenger, els?sorban a keleti-medenc?je tekintet?ben, az 1880-as ?vek v?g?n oceanogr?fiai tekintetben m?g mindig sz?z ter?letnek sz?m?tott.
 
  A B?csi Tudom?nyos Akad?mia tudom?nyos exped?ci?s terveivel, mint a legfontosabb potenci?lis t?mogat?hoz, a cs?sz?ri ?s kir?lyi haditenger?szethez fordult t?mogat?s?rt. A tud?sok k?z?l t?bben ?gy gondolt?k, a haditenger?szetnek k?teless?ge a tengerkutat?s el?seg?t?se. Mindez persze sz?pen hangzik, de a val?s?gban a haditenger?szet hozz??ll?sa a k?rd?shez nem mindig volt pozit?v. Ekkor, 1889-ben azonban szerencs?s pillanatban ?llt el? az Akad?mia az exped?ci?k terv?vel. A haditenger?szet ?l?n ugyanis Max von Sterneck tengernagy ?llt, aki 1872-ben maga is r?sztvev?je volt egy tudom?nyos ?tnak, Weyprecht ?s Payer ?szaki-sarkk?ri exped?ci?j?nak el?k?sz?t?jek?nt, s emellett szem?ly szerint is ?rdekl?d?tt a tudom?nyos k?rd?sek ir?nt. Sterneck k?s?bb az 1872-es exped?ci?t "?letem legszebb id?szaka"-k?nt emlegette. Mindezen t?l, nem elhanyagolhat? az sem, hogy a liber?lis Sterneck egy politikai platformon https://www.ireplicasdealer.com volt az Akad?mia vezet?s?vel, mely ekkoriban m?r a r?gi liber?lis eszm?k utols? rezerv?tuma volt Ausztri?ban. Ezek f?ny?ben ?rthet?, hogy a haditenger?szet parancsnoka k?tszeres szimp?ti?val viseltetetett a tervezett exped?ci?k ir?ny?ba.
 
  Az exped?ci?k el?k?sz?t?s?re 1889 tavasz?n l?trehozt?k a m?lytengeri bizotts?got (Tiefseekomission), melybe, a haditenger?szet is deleg?lt egy tagot. Viszonylag hamar, m?jusban megegyeztek haditenger?szet r?szv?tel?r?l ?s a t?mogat?s m?rt?k?r?l. Eredetileg h?rom, egyenk?nt n?gy hetes kutat?utat terveztek, 1891 ?s 1893 k?z?tt ?vente egyet. Az Akad?mia utank?nt 5000 Ft-tal j?rult hozz? a k?lts?gekhez, m?g a haditenger?szet a haj?t adta. A haj? n?gyheti haszn?lata a sz?m?t?sok szerint 6700 Ft-ba ker?lt, emellett a haditenger?szet ?llta a haj? ?talak?t?s?nak 1000 Ft-os k?lts?g?t. A m?szereket az Akad?mia v?s?rolta. V?g?l a tervezett h?romb?l n?gy ?t lett 1890-1893 k?z?tt, s az egyes utak id?tartam?t is jelent?sen t?ll?pt?k, az exped?ci?k n?gy helyett nyolc-t?z h?tig tartottak.
 
  A f?ldk?zi-tengeri exped?ci?k lez?rulta ut?n, 1894 szeptember?ben, a N?met Term?szettud?sok ?s Orvosok T?rsas?g?nak b?csi kongresszus?n mer?lt fel "az egyik legforgalmasabb ?s legkev?sb? ismert" tenger, a V?r?s-tenger tudom?nyos kutat?s?nak az ?tlete. A kor?bban jelent?ktelennek elk?nyvelt V?r?s-tenger strat?giai fontoss?gra az 1869-ben megnyitott Szuezi-csatorn?val tett szert. Ausztria, felismerve egy esetleges csatorna jelent?s?g?t, m?r viszonylag kor?n ?rdekl?d?st mutatott a V?r?s-tenger ir?nt. 1857-ben Wilhelm von Tegetthoffot, a k?s?bbi h?res tengernagyot azzal a titkos c?llal k?ldt?k a V?r?s-tenger tanulm?nyoz?s?ra, hogy keressen j? szenel?helyeket, illetve alkalmas t?maszpontot a Habsburg birodalom haditenger?szete sz?m?ra, amely el?ny?s poz?ci?ba juttatja a Monarchi?t a tervezett csatorna megnyit?sa ut?n. Tegetthoff Sokotr?t, illetve Massu?t javasolta visszat?rte ut?n. Az 1859-es ?s az 1866-os h?bor?, valamint a birodalom katasztrof?lis gazdas?gi helyzete azonban kereszt?lh?zta ezeket a terveket. A csatorn?t ?zemeltet? t?rsas?gban az osztr?k befoly?s biztos?t?sa sem siker?lt: a 400 000 r?szv?nyb?l ugyan 50 000-t Ausztria sz?m?ra rezerv?ltak, de ebb?l v?g?l csak 1246 ker?lt t?nyleges jegyz?sre.
 
  Negyed sz?zaddal a Szuezi-csatorna megnyit?sa ut?n, 1894 szeptember?ben maga Sterneck, a haditenger?szet parancsnoka kezdem?nyezte a V?r?s-tenger kutat?s?t. Nem v?letlen?l tette ezt, ugyanis a haditenger?szet 1892 ?ta folytatott a V?r?s-tenger partvid?k?n intenz?v geofizikai ?s meteorol?giai megfigyel?seket. Ezt a haditenger?sz tisztek ?ltal v?gzett munk?t k?v?nt?k kieg?sz?teni zool?giai, k?miai ?s fizikai kutat?sokkal ?s adatgy?jt?ssel, a f?ldk?zi-tengeri exped?ci?n r?szt vett tud?sg?rda seg?ts?g?vel. A tervezett exped?ci?k ?gy j?val ink?bb katonai jelleget ?lt?ttek, mint a kor?bbiak, mivel fontos feladatukul szabt?k a V?r?s-tenger parti vizeinek haditenger?szeti c?l? felt?rk?pez?s?t. M?g az ?sz folyam?n kidolgozta a haditenger?szet az exped?ci? f? ir?nyelveit, melyet megk?ldtek az Akad?mi?nak. Az Akad?mia, b?r az ?jabb exped?ci? nem kev?s p?nz?be ker?lt, ?dv?z?lte a tervet, ?s elfogadta a benne val? r?szv?telt. Az m?r az els? perct?l kezdve vil?gos volt, hogy a ter?let nagys?ga miatt k?t exped?ci?t kell szervezni, m?gpedig a t?li h?napokban, amikor elviselhet?bb a kl?ma. Az els? exped?ci? feladata a V?r?s-tenger Dzsidd?t?l ?szakra fekv? r?sz?nek kutat?sa, m?g a m?sodiknak a Dzsidda ?s Bab el Mandeb szoros k?z?tti tengerr?sznek a vizsg?lata volt. Az is vil?gos volt, hogy a c?lter?letek ?s a hazai b?zis nagy t?vols?ga miatt nem ?rdemes a kutat?st kett?n?l t?bb exped?ci?ra bontani. ?gy egy-egy exped?ci? tervezett ideje f?l ?vre r?gott.
 
  Komoly probl?m?t jelentett a V?r?s-tengeren uralkod? rendk?v?li h?s?g. Ekkoriban - b?r h?t?kamr?k l?teztek - m?g nemigen volt l?gkondicion?l?s. Az exped?ci?k szempontj?b?l szerencs?s volt, hogy a v?llalkoz?s kijel?lt haj?ja, az S. M. S. POLA m?g fatesttel ?p?lt, ez?rt nem forr?sodott annyira ?t, mint egy vastest? haj?. A m?sodik ?ton azonban ?gy is k?vetelt egy hal?los ?ldozatot a h?s?g.
 
  A m?lytengeri bizotts?g 1895. janu?r 10-i ?l?s?n ?ssze?llt az exped?ci?k tudom?nyos st?bja: Franz Steindacher, Berthold Hatschek zool?gusok, Konrad Natterer k?mikus, ?s Josef Luksch, illetve Julius Wolff, akik fizikai oceanogr?fi?val foglalkoztak. Ut?bbi kett? haditenger?sz, ?s a fiumei Haditenger?szeti Akad?mia tan?ra volt. A tudom?nyos vezet? Steindacher lett. A szint?n feladatk?nt kit?z?tt gravit?ci?s, f?ldm?gnesess?gi ?s meteorol?giai megfigyel?sekkel h?rom haditenger?sztiszt volt megb?zva, akik m?r kor?bban is j?rtak a V?r?s-tengeren. Az exped?ci?k haj?ja, ak?rcsak kor?bban a F?ldk?zi-tengeren, a POLA lett. Az id?k?zben el?l?ptetett Wilhelm M?rth helyett a haj? ?j parancsnokot kapott, Paul Edler von Pott fregattkapit?ny szem?ly?ben.
 
  Az Akad?mi?nak az els? exped?ci? 8300 forintj?ba ker?lt. Ennek az ?sszegnek a fel?t a r?gi eszk?z?k jav?t?sa, illetve ?j m?szerek beszerz?se tette ki. A haditenger?szet k?lts?gei j?val magasabbra r?gtak: csak a Szuezi-csatorn?n val? ?thalad?s d?ja 3000 forintot tett ki. A POLA v?r?s-tengeri ?tj?nak ?sszes k?lts?gei meghaladt?k a 40 000 forintot.
 
  A v?r?s-tengeri exped?ci?hoz term?szetesen meg kellett szerezni a Magas Porta hozz?j?rul?s?t is. A hozz?j?rul?st siker?lt megkapni, de a t?r?k?k kik?t?tt?k, hogy a POLA leg?nys?ge csak olyan helyen sz?llhat partra, ahol vannak t?r?k hat?s?gok, ?s a t?r?k tenger?szeti miniszt?rium k?t
 

Az exped?ci? haj?ja: az S. M. S. POLA
 

  Az 1889-ben a B?csi Tudom?nyos Akad?mia ?s a haditenger?szet k?z?tt l?trej?tt meg?llapod?s alapj?n a kutat?haj?t a haditenger?szet biztos?totta az exped?ci?k r?sz?re, s szint?n a haditenger?szet ?llta a haj? ?zemeltet?si k?lts?geit. A feladatra a haditenger?szet az 1869-71-ben ?p?lt g?z?s-vitorl?s sz?ll?t?haj?t, az S. M. S. POL?-t jel?lte ki. E haj? m?r kor?bban is v?gzett tudom?nyos c?l? k?ldet?st, az els? nemzetk?zi pol?ris ?v keret?ben a Jan Mayen szigeten telel? osztr?k ?llom?s sz?ll?t?haj?ja volt. A 920 tonn?s POLA f?bb adatai a k?vetkez?k: hossza 53 m, sz?less?ge 9 m, mer?l?se 3,8 m. F?nykor?ban 950 l?er?s g?zg?p?vel 10,3 csom?s sebess?get ?rt el. A v?r?s-tengeri exped?ci? el?tt tartott ?llapotfelm?r? pr?ba?ton a haj? m?r csak 8,4 csom?s maxim?lis sebess?gre volt k?pes, s tart?san csak 5,5 csom?s utaz?sebess?get tudott tartani, r?ad?sul fajlagos sz?nfogyaszt?sa igen tetemes volt. Mindez m?r-m?r az exped?ci? v?grehajthat?s?g?t vesz?lyeztette, mivel sokkal messzebbre kellett elt?volodni a honi b?zisokt?l, mint a f?ldk?zi-tengeri utak idej?n. Pott fregattkapit?ny ez?rt egy korszer?bb, h?romszoros expanzi?s g?zg?p be?p?t?s?t javasolta. A haditenger?szet azonban a t?l nagy k?lts?gek miatt a javaslatot visszautas?totta. Pott csak annyit ?rt el, hogy nem utas?tott?k takar?koskod?sra, mint el?dj?t, M?rth fregattkapit?nyt a F?ldk?zi-tengeren, hanem szabad kezet kapott a sz?nfelhaszn?l?s tekintet?ben.
 
  A POLA ?talak?t?sra 1889-90-ben ker?lt sor. A haj? nagy rakod?ny?l?s?nak hely?re egy fel?p?tm?ny ker?lt, ebben kapott helyet a k?zel 30 n?gyzetm?teres k?miai-biol?giai laborat?rium. A haj?n felszerelt m?r?eszk?z?ket ?s m?szereket Ausztria mellett Franciaorsz?gb?l ?s N?metorsz?gb?l szerezt?k be. A Le Blanc-f?le m?lys?gm?r? p?ld?ul P?rizsban k?sz?lt, a hozz? val? rendk?v?l er?s, speci?lis dr?tk?t?l pedig Berlinben: a m?lys?gm?r? ugyanis 200 kg-os s?llyal m?k?d?tt. Csak ?rdekess?gk?pp: 3000 m?teres m?lys?gn?l a m?lys?gm?r?s t?bb mint egy ?r?ig tartott. Felszerelt?k emellett a haj?t egy nagym?ret? daruval ?s k?l?nf?le hal?szh?l?kkal a tengerbiol?giai kutat?sokhoz. A m?lys?gm?r?, illetve a hal?szh?l?k kezel?s?t egy 30 l?er?s g?zcs?rl? seg?tette. A v?r?s-tengeri exped?ci?k el?tt a POLA az elhaszn?l?dottak helyett ?j hal?szh?l?kat kapott, valamint felszerel?s?t meteorol?giai ?s csillag?szati m?szerekkel eg?sz?tett?k ki. A tr?pusi kl?ma miatt a haj?n kialak?tottak egy h?t?kamr?t a romland? ?lelmiszer t?rol?s?ra. Az ?talak?t?sok sor?n a haj? kor?bbi fegyverzet?t leszerelt?k, a f?ldk?zi-tengeri utakat fegyvertelen?l tette meg. A v?r?s-tengeri exped?ci?k el?tt, tekintettel a V?r?s-tenger partvid?k?n uralkod? ?llapotokra, a POL?-t k?t, 25 mm-es Palmkrantz-f?le sz?r?l?veggel l?tt?k el. Mint az k?s?bb kider?lt, sz?ks?g is volt r?juk.
 

Az els? exped?ci? 1895. okt?ber 6. - 1896. m?jus 18.
 

  A POLA 1895. okt?ber 6-?n reggel indult az els? v?r?s-tengeri ?tj?ra. El?sz?r Port Saidba haj?zott, ahol fed?lzet?re sz?llt a k?t t?r?k tiszt. A Szuezi-csatorn?n val? ?tkel?s ut?n, november 2-?n ?rkezett meg az ?t legd?libb pontj?ra, egyben az exped?ci? kiindul? b?zis?ra, Dzsidd?ba. Dzsidd?ban a POLA tisztjei fel?ll?tottak egy meteorol?giai ?llom?st. Az el?zetes tervek alapj?n Dzsidd?b?l kiindulva, ?t, egyenk?nt 15-30 napos kutat?utat hajtottak v?gre ?szaki ir?nyban a k?vetkez? h?napokban.
 
  ?rdekess?gk?pp eml?thetj?k a k?vetkez? epiz?dot: az egyik ilyen ?t alkalm?val k?t tengerparti o?zis k?zt a t?r?k hat?s?gok egy beduin tev?s csend?rt vez?nyeltek a haj?ra. A beduint a haj?n olyan hal?lf?lelem fogta el, hogy el?sz?r a v?zbe ugrott, b?r nem tudott ?szni, s ?gy kellett kihal?szni. Ezut?n az arab r?vkalauz kabinj?ba z?rt?k, ahol az ?gy alatt remegte v?gig az ?t h?tral?v? r?sz?t.
 
  A POLA 1896. m?jus 7-?n ?rkezett meg Port Szaidba, majd egy er?s viharban folytatva ?tj?t, m?jus 18-?n a Monarchia f? hadikik?t?j?be, Pol?ba. Steindacher ?s Natterer nem t?rt vissza a haj?val, hanem Port Szaidban kisz?lltak, ?s tov?bbi utaz?st tettek Sz?ri?ba, majd G?r?gorsz?gba.
 
  A POLA az exped?ci? sor?n 7475 tengeri m?rf?ldet tett meg, ebb?l 4780-at a V?r?s-tengeren. Ek?zben 27 sz?razf?ldi ?s 270 tengeri m?r?helyen v?geztek m?r?seket. Elv?geztek 103 ny?lt tengeri ?s sz?mtalan partk?zeli m?lys?gm?r?st. 1376 alkalommal m?rt?k a v?z h?m?rs?klet?t, ?s 688 k?miai anal?zist v?geztek. 97 alkalommal hal?sztak k?l?nf?le h?l?kkal, melyek sor?n 4000 halat fogtak, melyek 320 fajba tartoztak.
 
  Az exped?ci? hazat?rte ut?n a POLA tisztikar?t k?pletesen sz?lva bez?rt?k a haditenger?szet v?zrajzi hivatal?ba, hogy Pott kapit?ny ir?ny?t?s?val dolgozz?k fel az exped?ci? adatait, illetve k?sz?ts?k el? a m?sodik exped?ci?t. A m?sodik exped?ci? tervezett programj?t Pott 1897 m?rcius?ban terjesztette a tenger?szeti oszt?ly el?. Pott a V?r?s-tenger d?li r?sz?n uralkod? id?j?r?si viszonyokra tekintettel kor?bbi, szeptember eleji indul?st javasolt. A Bab el Mandeb-szoroson kereszt?l novembert?l-?prilisig bet?r?, gyakran viharos erej? d?lkeleti sz?l ugyanis a ny?lttengeri kutat?sokat gyakorlatilag lehetetlenn? teszi. Miut?n a POLA-exped?ci? ez?ttal Adent ?s Eritre?t is ?rinteni k?v?nta, a Porta mellett London ?s R?ma enged?lyeire is sz?ks?g volt. A k?t eur?pai ?llam heteken bel?l a maxim?lis t?mogat?s?r?l biztos?totta az osztr?k-magyar haditenger?szetet, m?g a t?r?k enged?ly csak az utols? pillanatban, augusztusban ?rkezett meg.
 

A m?sodik exped?ci? 1897. szeptember 4. - 1898. m?rcius 24.
 

  A szeptember elsej?re tervezett indul?st m?szaki hiba miatt h?rom nappal el kellett halasztani. Miut?n szeptember 17-?n a POLA ?tkelt a Szuezi-csatorn?n, 21-?n ?rt?k el az els?, Dzsidd?t?l d?lre es? munka?llom?st. A ny?lt tengeri m?r?seket okt?ber 1-?n kezdt?k meg. Okt?ber v?g?n az olaszok birtok?ban l?v? Massu?ban vetettek horgonyt, majd a k?vetkez? kutat??t folyam?n az angol k?zen l?v? Adent kerest?k fel. A rossz id?, a viharos d?lkeleti sz?l november k?zep?n ?rkezett meg, ez?rt a tov?bbi ny?lt tengeri kutat?sokkal fel kellett hagyniuk. Part k?zeli m?r?sek ut?n december 7-?n t?rtek vissza Adenbe. M?g aznap este t?viratilag ?rtes?ltek az exped?ci? f? t?mogat?ja, Sterneck tengernagy v?ratlan hal?l?r?l. Hogy mit jelentett Sterneck hal?la a tudom?nyos exped?ci?kra n?zve, az hamarosan kider?lt a r?sztvev?k sz?m?ra is.
 
  December 12-?n visszaindult a POLA a V?r?s-tengerre. M?g h?tra volt az exped?ci? legvesz?lyesebb szakasza, a Ras Turfa k?rny?ki korallz?tonyok vizsg?lata. Ek?zben, 1898. janu?r 11-?n, egy partrasz?ll?s ?s t?borver?s k?zben t?zharcba keveredtek a beduinokkal. A haj?n l?v? sz?r?l?vegek seg?ts?g?vel, saj?t vesztes?g n?lk?l siker?lt visszaverni?k a t?mad?kat. A munk?t befejezve febru?rban elhagyt?k a V?r?s-tenger d?li r?sz?t, s miut?n Dzsidda k?rny?k?n n?h?ny napig von?h?l?val hal?sztak, m?rcius 11-?n ?tkeltek a Szuezi-csatorn?n. A POLA m?rcius 24-?n d?lel?tt ?rkezett vissza Pol?ba.
 
  Az exped?ci? sor?n a POLA 9020 tengeri m?rf?ldet tett meg, ebb?l 6284-et a V?r?s-tengeren. Ek?zben 22 sz?razf?ldi ?s 124 tengeri m?r?helyen v?geztek m?r?seket. Elv?geztek 55 ny?lttengeri ?s sz?mtalan part menti m?lys?gm?r?st. 538 alkalommal m?rt?k a v?z h?m?rs?klet?t, ?s 307 k?miai anal?zist v?geztek. 90 alkalommal hal?sztak k?l?nf?le h?l?kkal.
 
  A POLA exped?ci?k tudom?nyos eredm?nyeinek publik?l?s?t r?gt?n megkezdt?k, s elindult az ?sszegy?jt?tt anyag feldolgoz?sa. Az anyag mennyis?g?re jellemz?, hogy a zool?giai gy?jtem?ny feldolgoz?s?val csak az 1960-as ?vek elej?n v?geztek a b?csi Term?szettudom?nyi M?zeumban. A v?r?s-tengeri exped?ci?k egyik els?, k?zzelfoghat? eredm?nye az angol v?r?s-tengeri kalauz (Red Sea Pilot) 1900-as, jav?tott kiad?s?ban testes?lt meg, mely j?r?szt a megk?ld?tt osztr?k-magyar t?rk?pek ?s adatok felhaszn?l?s?val k?sz?lt.
 
  Mint azt m?r eml?tett?k, Sterneck hal?l?val gy?keresen megv?ltozott a haditenger?szet hozz??ll?sa a tudom?nyos kutat?utakhoz. Ennek k?sz?nhet?en a POLA-exped?ci? lett a haditenger?szet utols?, nagy szab?s? tudom?nyos v?llalkoz?sa. Az ?j haditenger?szeti parancsnok, Hermann von Spaun tengernagy nem folytatta el?dje politik?j?t. Spaun els?dleges feladat?nak a riv?lisaihoz k?pest meglehet?sen gyeng?cske haditenger?szet meger?s?t?s?t tekintette, ?s ennek rendelt mindent al?. R?ad?sul Spaun 1898 tavasz?n politikai veres?get szenvedett, mert a deleg?ci?k nem t?mogatt?k nagyszab?s? flottaprogramj?t. Miut?n a legfontosabbnak a p?nc?los haj?k ?p?t?s?t tekintette, minden m?s ter?leten a k?lts?gek lefarag?s?t rendelte el. Ilyen k?r?lm?nyek k?z?tt Spaun a tudom?nyos kutat?s t?mogat?s?t csak p?pnak tekintette a h?t?n, ?s jellemz?en azon lament?lt, hogy a POLA a m?sodik v?r?s-tengeri ?tja sor?n 1300 tonna szenet fogyasztott el. Spaun nem csak az ?jabb exped?ci?k t?mogat?s?t?l z?rk?zott el, de le?ll?totta az 1892-?ta folytatott geofizikai m?r?ssorozatot is. Egyetlen gesztusk?nt 2000 forintot adott az 1890-1898-as exped?ci?k eredm?nyeinek publik?l?s?ra. Spaun ut?dai k?z?l Anton Haus volt az, aki nagyobb m?rt?kben t?mogatta a tudom?nyos kutat?st, de alig m?sf?l ?vvel a hivatalba l?p?se ut?n kit?rt az els? vil?gh?bor?, mely v?g?rv?nyesen v?get vetett az egykori osztr?k-magyar haditenger?szet ?s a tudom?ny kapcsolat?nak.
 


Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
A szerkeszt?k
Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
cskegyesulet[at]gmail.com

© Minden jog fenntartva 2005-2011, TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozat