Foly?iratunkat a TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozata ?zemelteti.

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek

Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

   

Zsigmond G?bor:
A Monarchia kereskedelmi tenger?szet?nek kialakul?sa II.

V. A magyar tengerhaj?z?s probl?m?i ?s a fiumei kik?t?

  A magyar tengerhaj?z?s ?gye az 1867-es kiegyez?st k?vet?en ker?lt el?t?rbe. Fiume helyzet?nek 1870-ben t?rt?nt rendez?se ut?n hozz?l?ttak a magyar tenger?szeti igazgat?s alapjainak lefektet?s?hez. best replica watches Fiume kik?t?j?nek l?tes?tm?nyei ebben az id?ben csak a vitorl?sok ?s a kicsiny part menti g?zhaj?k kiszolg?l?s?ra voltak alkalmasak. Ebb?l ad?d?an a forgalom igen csek?ly volt.

  Az els? k?lf?ldi - nem osztr?k - haj? csup?n 1866-ban ?rkezett Fium?be. Az angol haj?t a k?vetkez? n?gy ?vben mind?ssze egyetlen honfit?rsa k?vette, teh?t 1870-ig az osztr?k haj?kon k?v?l mind?ssze k?t angol ?s egy t?r?k g?zhaj? vetett horgonyt a fiumei kik?t?ben.[1] A fiumei haj?lajstromban, 1871-ben csak egyetlenegy 95 tonn?s g?z?s szerepelt, mellette pedig 165 hossz?j?rat?, 7 nagyparthaj?z?s? vitorl?s 927 tonn?val ?s 214 kisvitorl?s, 2843 ?sszes tonnatartalommal.[2] Fiume teh?t 1871-ben m?g midig els?sorban a vitorl?s haj?kkal bonyol?tott le ?ruforgalmat. Ebben az ?vben 234 g?z?s ?rkezett Fium?be, melyek mintegy 3,2 milli? forint ?rt?k? import ?rut raktak ki. Mindek?zben a rakom?nnyal t?vozott 254 g?zhaj? mind?ssze 150 ezer forint ?rt?k? ?rut vitt ki. Ugyanekkor a kik?t?be 1640 vitorl?s ?rkezett, melyek z?me - sz?mszer?leg 1057 haj? - osztr?k ?s magyar ?llampolg?rok tulajdon?ban volt, Audemars Piguet Royal Oak Replica 523 haj? pedig olasz lobog? alatt ?rkezett. A vitorl?sok mintegy 5 milli? forint ?rt?k? ?rut sz?ll?tottak Fium?be. Rakom?nnyal 1130 vitorl?s t?vozott 4,2 milli? forint ?rt?k? ?ruval. Vagyis am?g a g?z?s?k ?sszes forgalma 3,35 milli? forintot tett ki, a vitorl?sok ?sszforgalma 9,2 milli? forint volt.[3]

  A kiegyez?s ?v?ben a forgalom alig haladta meg az 1,0 milli? m?term?zs?t. Ett?l kezdve lass? emelked?snek indult, a hetvenes ?vek elej?n el?rte az 1,6 milli?t. A kik?t?i ?p?tkez?sek ut?n 1874-t?l folyamatosan 1,8 milli? m?term?zsa f?l?tti volt Fiume tengeri ?ruforgalma. A forgalom volumene a hetvenes ?vek elej?t?l indult lass? emelked?snek, majd nagyobb ugr?s 1879-80-t?l mutatkozik, amikor 3,0 milli? m?term?zsa k?r?li volt a magyar kik?t? ?ruforgalma. Ez annak is k?sz?nhet?, hogy a magyar korm?ny ekkor m?r a Glynn-f?le angol tengerhaj?z?si v?llalattal is szerz?d?sre l?pett a magyar gabona angliai piacokra sz?ll?t?sa ?rdek?ben. A magyar korm?ny t?mogat?s?val l?trej?tt Adria r?szv?nyt?rsas?g megalakul?s?nak k?sz?nhet?en 1882-ben 4,4 milli?, 1883-ban 5,8 milli?, ?s 1884-ben m?r 6,3 milli? m?term?zs?ra n?tt a kik?t? tengeri forgalma.[4]

  Mindek?zben Trieszt ?ruforgalm?nak ?rt?ke 1855-ben 280 milli? forintot mutatott, ez a sz?m 1867-re 340 milli?ra sz?k?tt.[5] Fiume ?ruforgalma a kiegyez?s ?v?ben 11,6 milli? forintot tett ki, majd l?tv?nyos n?veked?s eredm?nyek?pp 1884-re el?rte a 68,2 milli? forintot.[6] Fiume forgalm?nak n?veked?se teh?t l?that?an gyorsabb ?tem? volt. Ennek fent eml?tett okai mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy Trieszt m?r 1855-ben is viszonylag modern kik?t?vel rendelkezett, Fiume kik?t?j?t pedig csup?n 1870 ut?n moderniz?lt?k ?s tett?k alkalmass? nagy forgalom lebonyol?t?s?ra. Fiume a nagy g?zhaj?kkal folytatott forgalom lebonyol?t?s?ra kor?bban nem volt alkalmas, amint azt feljebb l?thattuk, 1866 ?s 1870 k?z?tt mind?ssze k?t angol ?s egy t?r?k g?z?s ?rkezett ide. Fiume teh?t a moderniz?ci?t k?vet? nemzetk?zi tengeri g?zhaj?z?sba val? bekapcsol?d?sa folyt?n, sz?ks?gszer?en gyorsabb ?temben fejl?d?tt a kiegyez?s ut?n, mint az ekkorra m?r jelent?s kik?t?v?ross? emelkedett vet?lyt?rs, Trieszt.[7]

  L?thatjuk, hogy a k?lf?ldi g?zhaj?z?si t?rsas?gok haj?i a hetvenes ?vekig nem ?rintett?k Fium?t. Az 1871-ben Fium?be ?rkezett 234 g?z?sb?l csak egy volt angol, a t?bbi osztr?k tulajdonban volt.[8] Az idegen lobog?j? g?zhaj?k sz?ma t?z ?v m?lva, 1880-ra sem ?rte el a sz?zat.[9] A magyar korm?ny ?ltal befektetett t?bb milli? forint megt?r?l?s?t nem igaz?n szeml?ltett?k az adatok, a kor szakemberei el?gedetlenek voltak a sz?mokkal. Ekkoriban kezdte meg r?piratainak tucatj?t ?rni e t?rgyban Havass Rezs?, majd Thall?czy Lajos, k?s?bb Keleti K?roly ?s Gonda B?la ir?ny?totta a figyelmet Fium?re.

  A kik?t? fejleszt?s?re k?sz?lt tervek v?lem?nyez?s?re a magyar korm?ny 1871-ben a marseilles-i kik?t? ?p?tkez?si vezet?j?t, a francia Hilarion Pascal-t k?rte fel. A kik?t?fejleszt?s munk?latait k?s?bb Hajnal Antal a Magyar Tenger?szeti Hat?s?g f?m?rn?ke koordin?lta.[10] Az 1871. ?vi XIX. t?rv?nycikk meghozatala ut?n az ?p?tkez?sek ?ri?si lend?lettel indultak meg. "A fiumei kik?t? ki?pit?s?r?l ?s az ezen cz?lra 1871-re megaj?nlott p?thitelr?l" sz?l? t?rv?nycikk a k?vetkez?k?pp rendelkezett: "1. ? A fiumei kik?t? ki?pit?s?re n?zve el?terjesztett tervek elfogadtatv?n, az e cz?lra sz?ks?ges ?sszes k?lts?g 13. 120,000 forintban ?llapittatik meg, - az ?pitkez?si kiad?sok fedez?s?re az 1871-ik ?vre p?thitelk?pen 1. 000,000 forint szavaztatik meg. 2. ? A fiumei kik?t? ?pit?si k?lts?gei ?ll?sitott ad?ss?g ?ltal fedeztetnek. Addig is, mig ezen k?lcs?n megk?t?se ir?nt k?l?n t?rv?ny int?zkedik, felhatalmaztatik a p?nz?gyminister, hogy az 1871-re megaj?nlott 1. 000,000 forintot el?legezze."[11]

  A kor?bban Fiume Magyarorsz?ghoz ker?l?s??rt harcol?, nagy tekint?ly? Giovanni Ciotta 1871-ben Fiume polg?rmestere lett, ?s az ?p?tkez?sek ir?ny?t?s?ra j?l m?k?d? ?p?t?si hat?s?got hozott l?tre.[12] A fejleszt?sek ?ri?si anyagi befektet?sekkel indultak meg, m?g 1873. j?nius 25-?n a Szentp?ter-fiumei, okt?ber 23-?n pedig a K?rolyv?ros-fiumei vas?tvonal ?tad?sa is megt?rt?nt.[13] A p?lyaudvar ?p?lete azonban csak 1891-re k?sz?lt el, addig egy f?b?l ?p?tett ideiglenes ?llom?s ?llt a hely?n. ?p?let?nek terveit Pfaff Ferenc, a szegedi, debreceni, z?gr?bi ?llom?s tervez?je k?sz?tette el.[14] A vas?tvonal ki?p?t?se els?rend? fontoss?g? volt, hiszen Magyarorsz?g bels? ter?leteit k?t?tte ?ssze a kik?t?v?rossal, lehet?v? t?ve az orsz?g ?ruinak, els?sorban gabon?j?nak elsz?ll?t?s?t a tengerig, s onnan tov?bb a k?lf?ldi piacokra. Fiume ?s Trieszt vas?tvonalain alkalmazott elt?r? tarif?k azonban komoly h?tr?nyt jelentettek a lassan form?l?d? magyar tengerhaj?z?snak. M?g 1880-ban 100 kilogramm gabona ut?n a Budapest-Trieszt k?z?tti, 619 kilom?teres vas?tvonalon 169,6 koron?t kellett fizetni, addig a Budapestr?l Z?k?nyon ?t Fium?be tart? 583 kilom?teres vas?tvonalon 181,5 koron?t.[15] Emellett a hatvanas ?vek elej?n meg?p?tett Budapest-Pragerhof ?s Sissek-Steinbr?ck vonalakon ?t nagysz?m? magyar agr?rterm?k ?s faanyag ker?lt Triesztbe, mely Fiume ?ruforgalm?nak cs?kken?s?ben is tetten ?rhet?.[16] A fiumei kik?t? ?ruforgalma csak a hetvenes ?vekben kezdett emelkedni. Ekkor 14-18 milli? forint k?z?tt mozgott, s 1873-ban, els? ?zben meghaladta a 20 milli? forintot, igaz ekkor m?g nem tart?san.[17] A vas?t?p?tkez?sek egy?bk?nt a Trieszt ?s Fiume k?zt fenn?ll? versenyt tov?bb fokozt?k, a k?t kik?t? fejleszt?se egyre nagyobb figyelmet ig?nyelt. Ezt idej?ben bel?tta a budapesti korm?ny is, ?gy jelent?s ?sszegeket ?ldozott a magyar tengerhaj?z?s ?s Fiume fejleszt?s?re.

  M?g 1872-ben megkezd?d?tt, ?s 1879-re befejez?d?tt a 170 m?ter hossz? Szap?ry-rakpart, a 65 m?ter hossz? Eg?szs?g?gyi-rakpart, valamint a 150 m?ter hossz? ?s 80 m?ter sz?les Zichy-nyelv meg?p?t?se. K?zben l?nyegesen meghosszabb?tott?k a M?ria Ter?zia m?l?t is. Az ?p?tkez?sek m?ret?t jelzi, hogy 1873-1888 k?z?tt kb. 10 milli? tonna k?vet ?s f?ldet mozgattak meg.[18] A k?lts?gek 1873-1889 k?z?tt 14 milli? forintot tettek ki, a haj?z?si t?rsas?gok szubvenci?it, ?s a haj??p?t?si j?ratseg?lyeket is ide?rtve.[19] A fejleszt?sekr?l az 1873-as b?csi vil?gki?ll?t?son l?thatott bemutat?t a nagyk?z?ns?g, ahol az ?p?l? kik?t? modellj?t is ki?ll?tott?k.[20]

  Sz?lni kell m?g arr?l, hogy a magyar tenger?szeti k?zigazgat?s ki?p?t?s?vel Magyarorsz?gnak meg kellett teremteni a kereskedelmi tenger?szk?pz?st is. 1870. j?lius 28-?n m?s fiumei iskol?kkal egy?tt a tenger?szeti f?tanod?t is kivett?k a horv?t igazgat?s al?l. A hivatalos ?tad?s november 29-?n t?rt?nt meg gr?f Zichy J?zsef fiumei korm?nyz? jelenl?t?ben. Ezzel egy id?ben Zamara R?bert lett az ?j igazgat?, akinek igazgat?s?ga idej?n a Nautic?t a Tenger?szeti Hat?s?g ?p?let?ben helyzet?k el. 1871. november?ben Zamar?t a tenger?szeti hat?s?ghoz titk?rr? nevezt?k ki, igazgat?i sz?k?t gr?f Domini Vince (Comte de Domini Vince) foglalta el, eg?szen 1893-ig.[21]

  Fium?ben t?bb gy?r is fel?p?lt, melyeknek a tengeri kereskedelemben megjelen? ?rukra alapozta meg m?k?d?s?t. 1881-ben a k?olajkik?t?vel egy?tt hozt?k l?tre a k?olaj-finom?t? gy?rat. A Rizsh?ntol? ?s Rizskem?ny?t? Gy?r m?r 1861-ben fel?p?lt, ami a kilencvenes ?vekre a Monarchia legnagyobb ilyen jelleg? ?zeme lett.[22] Fiume doh?ny?zeme a millennium idej?n m?r mintegy ezer?tsz?z f?t foglalkoztatott.[23] A tengeren sz?ll?tott ?ruk k?z?tt megtal?lhatjuk a pap?rgy?r alapanyagait, az export?ruk k?z?tt pedig a kem?ny?t?- ?s cukorgy?r term?keit. Az ?ruk fontos ?llom?sa volt a Punto Franco, a szabadkik?t?. Ez az?rt l?nyeges, mert Fiume szabadkik?t?i st?tusa Trieszt hasonl? helyzet?vel egy?tt megsz?nt az 1891-es ?v folyam?n. Ez azt jelentette, hogy az ?llam alkalmazza v?mt?teleit, illet?keit a k?t kik?t? eg?sz ter?let?n, kiv?ve a Punto Franco ter?let?t.[24] Az 1891. ?vi XVIII. t?rv?nycikk az al?bbiak szerint rendelkezett Fiume szabad kik?t? ter?let?nek az osztr?k-magyar v?mter?letbe val? bevon?s?r?l: "1. ? Fiume szabad kik?t? ter?lete 1891. ?vi julius h? 1-?vel az osztr?k-magyar v?mter?letbe olvad be. Ezen napt?l kezdve Fium?ban ?s ennek eddig a v?mter?letb?l kiz?rt k?rny?k?n hat?lyba l?pnek a hat?rv?mj?ved?kre vonatkoz? mindazon t?rv?nyek ?s rendeletek, melyek azon id?ben a magyar korona orsz?gainak egy?b ter?let?n is ?rv?nyesek lesznek. 1891. ?vi julius 1-sej?t?l kezdve v?mk?teles ?r?k Fiume ?s a vele hat?ros k?zs?gek ter?let?re v?mmentesen csakis bizonyos, a birodalmi tan?csban k?pviselt kir?lys?gok ?s orsz?gok korm?ny?val egyet?rt?leg rendeleti uton megjel?lend?, ezentul is v?mk?lzetnek tekintend? elk?l?nitett helyeken leend? rakt?roz?s vagy feldolgoz?s cz?lj?b?l, ezeken kiv?l pedig csak v?mhivatali ellenz?r, illetve ellen?rz?s al? helyezett k?z- ?s mag?nrakt?rakba lesznek behozhat?k."[25]

  Fium?nek a proviz?rium kezdet?t?l 1891-ig h?rom nagy form?tum? korm?nyz?ja volt. Az els? korm?nyz? 1870-72 k?z?tt gr?f Zichy J?zsef, akinek 1872-ban t?rt?nt f?ldm?vel?s-, ipar- ?s kereskedelem?gyi miniszterr? val? kinevez?se ut?n gr?f Szap?ry G?za foglalta el a korm?nyz?i sz?ket, ?s vele a tenger?szeti hat?s?g eln?ks?g?t is. T?bb mint egy ?vtizedes korm?nyz?s?ga 1883-ig tartott. ?t egy ugyancsak k?zel egy ?vtizedig tart? korm?nyz?s?gi ciklussal gr?f Zichy ?gost k?vette. El?dj?hez hasonl?an ? is viselte egyidej?leg a fiumei p?nz?gyi igazgat?i tisztet. Olyan hossz? ideig, mint Szap?ry, vagy Zichy ?gost a "fiumei ?s magyar-horv?t tengerparti korm?nyz?" tiszts?g?t a j?v?ben senki sem t?lt?tte be. Ut?daik gyakran ?vente v?ltott?k egym?st.[26]

  A hetvenes ?vek elej?n Fiume ki?p?t?s??rt a magyar korm?ny komoly ?ldozatokat hozott, azonban a tengerhaj?z?s ?gye ?rdemben nem sokat haladt el?re. Ugyan kinevezt?k a korm?nyz?t, l?trehozt?k a tenger?szeti hat?s?got, ?s megteremtett?k a tenger?sztisztk?pz?s lehet?s?geit, de magyar tengerhaj?z?si v?llalatokr?l a hetvenes ?vekben m?g nem besz?lhet?nk. Azonban a tengeri kereskedelemben szerepl? ?rukra alapozva tov?bbi gy?rak, ?zemek j?ttek l?tre. Bel?that?, hogy Fiume fejleszt?s?re a magyar korm?ny sokat ?ldozott ugyan, de a kor kritikusainak igaza volt abban, hogy ezzel a tengeren m?g nem jelenetek meg magyar haj?k, s a kik?t?i forgalom sem n?tt a befektet?sekkel ar?nyos ?temben. Ennek okai k?z?tt olyan t?nyez?ket kell keresni, melyek r?vil?g?tanak arra, hogy a magyar tengerhaj?z?s alapvet? munk?latait egyidej?leg t?bb ir?nyban kellett megind?tani. Egyr?szr?l a kik?t?fejleszt?s, a v?llalkoz?sok t?mogat?sa, m?sr?szr?l a tenger?szet k?zigazgat?si rendszer?nek fel?ll?t?sa volt els?rend? feladat. A v?llalatok, a flotta ?s a megfelel?en k?pzett szak?rt?g?rda fel?ll?t?sa egyel?re v?ratott mag?ra. K?l?n probl?m?t okozott a nemzetk?zi tengeri kereskedelemben val? j?ratlans?g, a tapasztalatok hi?nya. Nem csup?n korm?nyzati ?s politikai t?ren, de a haj?sv?llalkoz?sok legt?bbje sz?m?ra is mer?sz, kock?zatos ?s emellett t?keig?nyes v?llalkoz?s volt a nemzetk?zi tengerhaj?z?sban val? r?szv?tel.

  Kimondhat? teh?t, hogy a magyar f?l r?sz?r?l rendszeres haj?z?si ?sszek?ttet?sek l?tes?t?se, profit?bilis v?llalkoz?sok beind?t?sa ilyen alapvet? felt?telek hi?nya mellett elk?pzelhetetlen volt. A magyar f?l sz?m?ra legkedvez?bb lehet?s?gk?nt, az egyre jelent?sebb v?llalatt? n?vekv? Osztr?k Lloyddal val? szerz?d?sk?t?s k?n?lkozott, amire 1871-ben ker?lt sor.

VI. Az Osztr?k-Magyar Lloyd fenn?ll?s?nak ?vei

  A kor gazdas?gi szakemberei hamar r?d?bbentek arra, hogy N?metorsz?g gazdas?gpolitik?ja k?ros lehet Magyarorsz?gra n?zve. A k?l?n?sk?ppen az 1870-es ?vek k?zep?t?l egyre nyomaszt?bb n?met v?d?v?mos politika megnehez?tette a magyar ?ruk nyugati exportj?t. Els?sorban a magyar malomipar ?s a szeszgy?rt?s volt ?rdekelt ?jabb lehet?s?gek keres?s?ben. N?metorsz?gban a magyar k?lkeresked?k nagy bev?telekt?l estek el, sz?ks?g volt teh?t ?jabb piacokra.

  Andr?ssy Gyula k?z?s k?l?gyminiszteri sz?k?nek elfoglal?sa ut?n n?gy nappal az Osztr?k Lloyddal 1871. november 18-?n ?j postaszerz?d?t k?t?tt Szl?vy J?zsef, a magyar kir?lyi f?ldm?vel?s-, ipar- ?s kereskedelmi miniszter egyet?rt?s?vel.[27] A szerz?d?s kik?t?tte, hogy ezt k?vet?en minden olyan int?zked?s, mely a szerz?d?sben ?s a hozz? csatolt ?s kieg?sz?t? r?sz?t k?pez? jegyz?k?nyvben a k?z?s k?l?gyminiszterre b?zatott, a magyar kir?lyi f?ldm?vel?s-, ipar- ?s kereskedelmi miniszternek az 1867:XVI. tc. ?ltal kik?t?tt egyet?rt?s?vel t?rt?nj?k. A szerz?d?s sz?veg?t ?s a k?z?s k?l?gyminiszt?riumn?l B?csben 1871. november 18-?n k?sz?lt, a szerz?d?s kieg?sz?t? r?sz?t k?pez? jegyz?k?nyvet a magyar parlament is j?v?hagyta, s az 1872. ?vi XXVI. "az "osztr?k-magyar Lloyd" g?zhaj?z?si v?llalattal a tengeri postaszolg?lat ell?t?sa ir?nt k?t?tt szerz?d?sr?l" sz?l? t?rv?nycikkben meg?r?k?tette. A szerz?d?s ?rtelm?ben az Osztr?k Lloyd felvette az Oszt?k-Magyar Lloyd nevet. A hat ?vre k?t?tt szerz?d?s a szubvenci? m?rt?ke mellett, egyes j?ratok elt?rl?s?r?l, valamint a Fiume ?rdek?ben v?grehajtott menetrend-m?dos?t?sr?l is sz?lt. Mindemellett az osztr?k f?l v?llalta, hogy a Trieszt-bombay-i ?vi tizenk?t j?rat?rt 190.000 forint ?llamseg?lyt biztos?t a t?rsas?gnak, s k?telezetts?get v?llalt a szuezi csatorna-illet?k megt?r?t?s?re.[28] Az ?talakult Lloyd 1872-ben hatvanh?rom g?zhaj?val rendelkezett, melyek 64.535 tonnatartalmat ?s t?bb mint 13 milli? forintot k?pviseltek.[29]

  M?g Elio Morpurgo eln?ks?g?nek idej?n 1869-ben befejez?d?tt a Szuez-csatorna ?p?t?se.[30] A csatorna megnyit?s?ra Ferenc J?zsef t?rsas?g?ban az Osztr?k Lloyd ?sszes igazgat?tan?csosa elutazott. Miut?n a brit korm?ny 50%-kal megemelte a Peninsular t?rsas?g szubvenci?j?t az indiai postaj?ratokra, a v?llalat haj?i hetente indultak Indi?b?l. Az Osztr?k Lloyd is megszapor?totta j?ratait a t?rs?gbe. A Pensinsular azonban a K?zel-Kelet piacait sorra megszerezte, s ?ri?si versenyt t?masztott, emellett pedig a t?r?k tengerhaj?z?si c?gek is igyekeztek kihaszn?lni a Szuez-csatorna ny?jtotta el?ny?ket. A konkurens c?gek t?rh?d?t?sa mellett ?jabb gondot jelentett, hogy a v?llalat haj?gy?r?t lek?t?tt?k a jav?t?sok ?s a korszer?s?t?sek.[31]

  A t?rsas?g els? igaz?n sikeres ?ve 1875-ben volt, amikor haj?i r?szt vettek a t?r?k hadsereg gabonaell?t?s?ban, s ezzel megjelentek a Perzsa-?b?l vizein. Ez, valamint az 1873-ban felvett h?rommilli? forintos k?lcs?n nagy seg?ts?g volt az egyre er?s?d? angol, olasz, francia konkurenci?val k?zd? t?rsas?g sz?m?ra.[32] Az 1877-es t?r?k-orosz konfliktus ellen?re a v?llalat haj?i teljes?teni tudt?k az el??rt j?ratokat. Az 1878-as ?v azonban ?jabb probl?m?kat hozott. Ciprus mellett els?llyedt a Sphinx nev? g?z?s. Majd j?lius elsej?n nagy v?ltoz?st hozott a Magyarorsz?ggal k?t?tt ?j szerz?d?s, mellyel a magyar f?l megtagadta az indiai j?ratokhoz val? hozz?j?rul?st, s a tov?bbiakban csak a k?z?ptengeri, vagyis a F?ldk?zi-tengeri szolg?latra adott t?mogat?st.[33] Magyarorsz?g ?vi 533 ezer forint szubvenci?t juttatott a Lloydnak, ?m a v?llalat nem tudta kiel?g?teni a magyar ig?nyeket, ez?rt a magyar korm?ny t?rgyalt egy liverpooli v?llalattal is.[34] A probl?ma gy?kere abban keresend?, hogy a magyar ?ruk els?sorban a gabonanem?ek, a mez?gazdas?gi ?s ?lelmiszeripari ?ruk, a magyar liszt ?s a szeszipari ?ruk els?dleges felvev?piacai pedig nyugat-eur?p?ban voltak, s a Lloyd sokkal ink?bb a keleti kereskedelemben volt ?rdekelt. ?rthet?en nem tudta kiel?g?teni a magyar ig?nyeket, s mindemellett az orosz gabonasz?ll?t?si ?gyletek jelent?s bev?telt hoztak a v?llalatnak, ami term?szetesen konkurenci?t jelentett a magyar malmoknak. ?gy a magyar korm?ny a Glynn-f?le liverpooli haj?z?si v?llalattal szerz?d?st ?rt al?, melynek ?rtelm?ben a magyar ?llam a Fiume-liverpooli j?ratok havonk?nti megind?t?s??rt 21.000 forintot fizetett. 1877-ben meg is indultak a j?ratok, ?s 1878-ban m?r csaknem hatmilli? forintos ?sszforgalmat ?rtek el.

  Magyarorsz?gon t?bb v?lem?ny is hangot kapott a magyar korm?ny ?s a Lloyd k?z?tti szerz?d?s ellen. R?piratok tucatj?t sz?letett ekkoriban az ?n?ll? magyar tenger?szet megteremt?se, a fiumei kik?t? jobb kihaszn?l?sa ?rdek?ben, valamint a Lloyddal k?t?tt gazdas?gilag ?s p?nz?gyileg el?nytelen, s?t sokak szerint az ?n?ll? magyar tengerhaj?z?st egyenesen lehetetlenn? tev? szerz?d?s ellen. Luk?cs B?l?nak az ?lland? p?nz?gyi bizotts?g tagj?nak k?pvisel?h?zi beadv?nya ?sszegzi legjobban a v?lem?nyeket: "A Lloyd g?zhaj?z?si v?llalatnak subvention?l?sa Magyarorsz?g szempontj?b?l, Magyarorsz?g ?rdekeit tekintve, alig egy?b egy luxuskiad?sn?l. A korm?ny indokl?s?ban mindenekel?tt politikai indokl?sb?l aj?nlja a Lloyd-szerz?d?s elfogad?s?t, kiemeli tov?bb? azon szolg?ltat?sokat, melyeket e g?zhaj?z?si v?llalat a posta-szolg?lat k?zvet?t?se ?ltal tesz ?s csak utols? sorban emeli ki azon kereskedelmi ?rdekeket, melyek e t?rsulat seg?lyez?se mellett sz?lnak. Alulirott az indokl?st mindenekel?tt k?nytelen megford?tani s a kereskedelmi ?rdekre fektetni a f?s?lyt, mert politikai ?rdekek els? sorban ott fejl?dnek s postak?zleked?sre is ott van sz?ks?g, hol m?r egy bizonyos kereskedelmi forgalom l?tezik. A mely orsz?gokhoz nem f?znek minket anyagi ?s kereskedelmi ?rdekek, ott sem politikai acti?ra ?s t?ntet?sre, sem postai k?zleked?sre nincs sz?ks?g.[...]. A Lloyd haj?i osztr?k iparczikkeket visznek ki a keleti piacokra s orosz gabon?t hoznak vissza azt osztr?k piaczokra; kelend?s?get szereznek teh?t az osztr?k gy?rtm?nyoknak, ?s versenyt teremtenek az osztr?k piaczokon, a magyarorsz?gi nyersterm?nyekkel szemben."[35] Ugyanekkor ?rta Havass Rezs? az al?bbiakat az Ellen?r c?m? lapban: " A fiumei kik?t? legnagyobb r?sze elk?sz?lt. S?t n?mi ideje van m?r, hogy k?pess? l?n t?ve ugy nagysz?mu, valamint a legm?lyebb j?rat? haj?k befogad?s?ra. Milli?kat ?ldozott az orsz?g e cz?l el?r?s v?gett. - El?rt?k azt. F?jdalommal tapasztaljuk azonban, hogy eredm?nyt, melyet haz?nk kereskedelm?re ?s ipar?ra n?zve e kik?t?-?p?t?snek sz?lnie kellett volna - nem l?tunk."[36] A panaszosan indul? ?r?s v?g?l egy magyar tengerhaj?z?si v?llalat l?trehoz?sa, az ?n?ll? magyar tenger?szet megteremt?se mellett ?rvel. Szerinte a magyar lisztkivitelt - mely ez id?ig a trieszti kik?t? f? t?rgy?t k?pezte - Fiume fel? kell terelni. A liszt ?s a fa kivitele pedig, igaz szer?ny kezdetekkel, a biztos francia, brit ?s brazil piacokra ?s ?llami t?mogat?sra alapozva el?gs?ges lenne egy magyar v?llalat megalak?t?s?hoz.[37] Ezen ut?bbi tervek m?g v?rattak magukra, igaz m?r csak k?t-h?rom ?vet. Hasonl?k?ppen Fiume ?rdek?ben jelentette meg cikkeit Keleti K?roly is, a t?ma egyik legnagyobb szak?rt?je. ? azonban az Adria Magyar Tengerhaj?z?si R?szv?nyt?rsas?g megalak?t?sa ut?ni els? ?vekben ?rta m?veit.

  Az 1880-as ?vek v?g?n Magyarorsz?gon ?jra komolyabban kezdtek foglalkozni azzal, hogy felmondj?k a Lloyddal k?t?tt szerz?d?st. Ekkora m?r n?h?ny ?ve m?k?d?tt a magyar ?llam ?ltal t?mogatott, ?n?ll? magyar tengerhaj?z?si v?llalat, az Adria r?szv?nyt?rsas?g, aminek tov?bbi fejleszt?se mellett sokan kardoskodtak. Az egyre er?sebb k?lf?ldi konkurencia mellett a t?r?k kereskedelmi tenger?szet fejleszt?s?r?l ?rkez? h?rek is egyre nyugtalan?t?bbak voltak. A kik?t?i illet?kek, d?jak ?ltal?nos n?veked?s?t a fuvard?jak n?veked?se nem tudta ellens?lyozni. A magyar szak?rt?knek tov?bbi gondjai voltak azzal, hogy a dalm?t vizeken a Lloyd haj?i sz?mos kisebb kik?t?t csak a postaforgalom k?zvet?t?se c?lj?b?l l?togatott, ez?rt az itteni forgalomban, s ?ltal?ban a kisparthaj?z?sban kicsiny v?llalatok, vagy mag?nv?llalkoz?sok kezdtek teret h?d?tani maguknak. Id?k?zben tov?bbi nemzetk?zi v?ltoz?sok is be?lltak, melyek k?z?l az egyik legl?nyegesebb az angliai k?sz?n ?r?nak emelked?se. Egy ismeretlen szerz?t?l sz?rmaz? r?pirat szerint, ha a k?sz?n ?ra az 1888. ?vi szinten meg?llna, a Lloydnak ez ?gy is ?vi 200 ezer forintnyi t?bbletkiad?st jelent, mik?zben a korm?nnyal val? t?rgyal?sok a tov?bbi korm?nyzati engedm?nyekr?l lassan haladtak el?re.[38] A t?vol-keleti ?ruforgalomban a kivitel ar?nya tov?bbra sem v?ltozott, mik?zben az ottani ?rak megv?ltoztak, p?ld?ul az indiai ez?st ?r?nak cs?kken?se ?rintette a t?rsas?g ?gyleteit is. Ebben a helyzetben a nyolcvanas ?vekben csak az Imperator ?s az Imperatrix g?z?s?k ?p?t?se k?zel h?rommilli? forintot vitt el, igaz a nagy haj?k meg?p?t?se a haditenger?szet ?rdekeit is szolg?lta.

  Velence, helyzet?n?l fogva, Triesztt?l h?d?tott el piacokat, s az olasz tengerhaj?z?si v?llalatok is egy?rtelm? versenyt?rsaiv? v?ltak az osztr?k v?llalatnak. A Societa Generale Italiana a nyolcvanas ?vek v?g?n a k?z?ptengeri szolg?latban t?bb mint k?tszer annyi t?mogat?sban r?szes?lt, mint az Osztr?k-Magyar Lloyd. S?t, a t?rs?gben tov?bbi konkurensnek sz?m?t? Peninsular and Oriental Steam Navigation Company k?z?ptengeri szolg?latra kapott ?llami szubvenci?ja ?s a francia Messageries Maritimes ugyancsak t?bb ?llami t?mogat?st kapott.[39] Meg?llap?that? teh?t, hogy valamennyi konkurens v?llalattal szemben az Osztr?k-Magyar Lloyd kapta a legkevesebb ?llami t?mogat?st. A tengerent?li kereskedelemben hasonl? volt a helyzet. A legk?zelebbi ?s legf?bb vet?lyt?rs az olasz Navigazione Generala Italiana 1885-ben 85 haj?b?l ?ll?, mintegy 106.063 brutt? tonn?t kitev? flott?ja 1889-ben m?r ?sszesen 157.020 brutt? tonnatartalmat kitev? 103 haj?b?l ?llt. K?zben az Osztr?k-Magyar Lloyd haj??llom?nya ugyanebben az id?szakban 83 haj?r?l 79 haj?ra cs?kkent, s az ?sszes brutt? tonnatartalom n?gy ?v alatt 115.720-r?l csup?n 125.638-re n?vekedett.[40]

  A rossz, vagy megk?sett korm?nyzati d?nt?sek nagyban hozz?j?rultak a t?rsas?g kedvez?tlen helyzet?hez. A t?lzott ?llami belesz?l?s nem egyszer a r?szv?nyek kedvez? id?ben t?rt?n? kibocs?t?s?t is megg?tolta olyan m?don, hogy a korm?nyzati d?nt?s csak t?bb h?napos k?s?ssel sz?letett meg, amikorra az el?ny?s p?nz?gyi lehet?s?gek m?r kev?sb? voltak adottak.

  A magyar korm?ny id?k?zben az 1889:XVIII. t?rv?nycikkel a kor?bbi k?zmunka- ?s k?zleked?s?gyi miniszt?riumot ?tszervezte.[41] A miniszt?rium ?l?n ?ll? Baross G?bor nagy szak?rtelemmel fogott hozz? t?bbek k?z?tt a haj?z?s fejleszt?s?hez is. A komoly gondokkal k?szk?d? Lloyd egyre nagyobb anyagi k?vetel?seit visszautas?totta, ?s az ?n?ll?, magyar tengerhaj?z?s megteremt?se mellett kardoskod?k k?z? ?llt. A Szap?ry Gyula vezette magyar korm?ny 1891-ben az Osztr?k-Magyar Lloyd tov?bbi anyagi t?mogat?s?nak megsz?ntet?s?r?l d?nt?tt. Az 1891. m?jus 12-?n a gr?f K?lnoky Guszt?v k?z?s k?l?gyminiszter, ?s az Osztr?k-Magyar Lloyd g?zhaj?z?si v?llalat k?zt megk?t?tt egyezm?ny az 1888. ?vi m?rcius 19-?n megk?t?tt haj?z?si ?s posta-szerz?d?st december h? 31-?vel hat?lyon k?v?l helyezte, majd az 1891:XXIX. t?rv?nnyel a magyar parlament is elfogadta.[42] A t?rsas?g kivette nev?b?l a magyar jelz?t, s Osztr?k Lloyd n?ven folytatta tev?kenys?g?t. A magyar parlament ?ltal meghozott k?vetkez? t?rv?ny, az 1891:XXX. t?rv?nycikk m?r az Adria Magyar Tengerhaj?z?si R?szv?nyt?rsas?g ?jabb ?llami t?mogat?s?r?l rendelkezett.

  Ezzel p?rhuzamosan az osztr?k ?s a magyar korm?ny k?z?tt t?rgyal?ssorozat indult meg. A k?t korm?ny saj?t gazdas?gi ?rdekeit szolg?l? haj?j?ratok ?zemeltet?se t?rgy?ban kezdem?nyezett p?rbesz?det. Magyarorsz?g gazdas?gi, f?leg kiviteli ?rdekei t?lnyom?r?szt a Nyugat-Eur?p?ba indul? j?ratok fenntart?s?t k?vetelt?k meg, Ausztria ?rdekei els?sorban kelet fel? mutattak. A t?rgyal?sokat az 1891. febru?r 21-?n megk?t?tt szerz?d?s z?rta le, melynek id?beli hat?ly?t 1898. j?nius 30-ig terjesztett?k ki.[43]

  A szerz?d?s a seg?lyezett j?ratokat az al?bbiak szerint osztotta fel: mindenekel?tt r?gz?tett?k, hogy a Fekete-tenger mindk?t v?llalat haj?i el?tt nyitott, a magyar kereskedelmi miniszter pedig hozz?tette, az Odessza-konstantin?polyi ?s Baku-konstantin?polyi vonalon nem fog seg?lyezett j?ratokat berendezni, amennyiben e vonalakon Lloyd j?ratok k?zlekednek. Fontos pontja volt a szerz?d?snek, hogy a Braz?lia ?s a La Plata ter?let?re ind?tott j?ratokat a Lloyd ?s az Adria felv?ltva l?tja el, ?gy hogy - mint az al?bb felsorolt j?ratok eset?n is - a haj?k mind Triesztet, mind Fium?t ?rintik. A szerz?d?s szerint Braz?li?ba havonta indul j?rat, s ezek felv?ltva indulnak egyik h?napban Triesztb?l, m?sikban Fium?b?l. Az osztr?k f?l a keleti ir?nyba ind?tott j?ratok fenntart?s?t v?llalta, ?gy garant?lta a k?theti haj?j?ratokat Korfu, Patras, Pyreus, Smyrna, Szaloniki ?rint?s?vel Konstantin?polyba, ?s ugyancsak k?theti s?r?s?ggel Korfu ?s Candia fel? Smyrn?ba. Tov?bb? a Lloyd v?llalta n?gyhetenk?nt egy j?rat fenntart?s?t a Fiume-Alexandria vonalon, melyet a Trieszt-Sz?ria k?zti forgalomba k?v?ntak integr?lni. Ezen fel?l k?thetente Bombay ?s Colombo ?rint?s?vel Szingap?ron ?t Hongkongba, s innen kapcsolat kialak?t?s?t Calcutt?ba. Az Adria Rt. pedig havi j?ratok ind?t?s?t v?llalta Spanyolorsz?g kik?t?ibe. A fent eml?tett szerz?d?sszer? j?ratokon a kiindul?si kik?t?ben a haj?k rakter?let?nek egyharmad?t a m?sik f?l kik?t?je sz?m?ra voltak k?telesek fenntartani. Ezzel az egyharmadnyi rakt?rrel a Lloyd illetve az Adria ?n?ll?an csak akkor rendelkezhet, ha ig?nybev?tel?nek ig?ny?t a m?sik f?l id?ben nem jelezte. A postai ?gyleteket ?s a hadigazdas?g sz?m?ra teljes?tend? szolg?ltat?sokat egyenl? m?rt?kben osztott?k fel.[44]

  A t?rgyal?sok menet?ben ?s a szerz?d?s megk?t?s?ben kiemelked? szerepe volt Baross G?bor miniszternek. Tulajdonk?ppen az Osztr?k-Magyar Lloyd megsz?n?s?t, illetve a t?rsas?g ilyen n?ven val? m?k?d?s?nek megsz?n?s?t ez ut?bbi szerz?d?s teljes?tette be. A meg?llapod?s egy?ttal a Monarchia kereskedelmi tenger?szet?nek t?rt?net?ben egy eg?szen ?j fejezetet nyitott meg.

VII. Az Adria Magyar Tengerhaj?z?si R?szv?nyt?rsas?g megalap?t?sa ?s m?k?d?s?nek els? ?vei

  R?viden sz?lni kell az Adria Magyar Tengerhaj?z?si R?szv?nyt?rsas?gr?l, melynek l?trej?tte ?s m?k?d?k?pess? v?l?sa nagyban hozz?j?rult a Lloyddal k?t?tt szerz?d?s felbont?s?hoz.

  A magyar korm?ny 1880. ?prilis 10-?n ?rta al? a szerz?d?st a brit, osztr?k, magyar vegyes tulajdon? Adria Steam Ship Company-val. A tagok k?z?tt szerepelt a budapesti, b?csi, fiumei ?zletemberek mellett a Schenker and Company, a glasgow-i Burrel and Son v?llalat, valamint a Fiume ?s Liverpool k?zt fenntartand? j?ratokra n?zve a liverpooli Burns and MacIver, illetve a haj?k rendelkez?sre bocs?t?ja, a londoni Clarkson and Company.[45] A szerz?d?s az 1880. ?vi XXV. t?rv?nycikk mell?kletek?nt szerepel a magyar t?rv?nyt?rban.

  A szerz?d?s al??r?sa jelent?s v?ltoz?sokat hozott a Monarchia, de m?g ink?bb Magyarorsz?g tengerhaj?z?s?ban. Fium?b?l 1880-ban 83 g?zhaj? indult a nyugati kik?t?kbe, ?sszesen 74.831 tonn?nyi ?ruval megrakodva. A k?vetkez? ?vben m?r 121 g?z?s mintegy 121.233 tonnatartalommal indult ?tnak a nyugati kik?t?be. A seg?lyezett haj?kon 1880-ban 60.695 tonna ?ru ?s term?ny ker?lt kivitelre, t?bb mint 9,2 milli? forint ?rt?kben. A magyar lisztkivitel jelent?s r?sz?t siker?lt Trieszt helyett a fiumei vonalra terelni, s onnan tov?bbsz?ll?tani.[46]

  Az Adria Steam Ship Company 1880-ban mintegy 812.829 m?term?zsa ?rut sz?ll?tott el.[47] Fiume ?sszes tengeri kivitele ekkor 2,2 milli? m?term?zsa, behozatala 0,7 milli? m?term?zsa volt.[48] A kik?t?v?ros lisztkivitele valamivel meghaladta a 0,5 milli? m?term?zs?t, amib?l 0,4 milli?t az ?j v?llalat sz?ll?tott. A liszt mellett a t?rsas?g bort, csek?ly mennyis?g? babot, n?h?ny ezer m?term?zs?nyi ?rp?t, korp?t ?s szilv?t sz?ll?tott.[49]

  A lisztkivitel fontoss?g?t mutatj?k az al?bbi adatok is. A Monarchi?b?l kivitelre ker?lt liszt, dara ?s egy?b malomipari term?k 1875-ban mintegy 0,84 milli? m?term?zs?t tett ki, mely k?zel azonos m?rt?kben ker?lt kivitelre Triesztb?l, illetve Fium?b?l, vagyis mindk?t kik?t?b?l 0,24 milli? m?term?zsa ker?lt exportra, mik?zben N?metorsz?g fel? 0,34 milli? m?term?zs?t sz?ll?tottak ki. 1879-ban a Monarchi?b?l k?zel 2,5 milli? m?term?zsa malomipari term?ket export?ltak, melyb?l 1,2 milli? N?metorsz?gba ker?lt, 0,68 milli? m?term?zsa Fium?n ?t ?s alig t?bb mint 0,46 milli? m?term?zsa Trieszten kereszt?l ker?lt kivitelre.[50] Azonban 1880-ban m?r megromlottak ezek a gyorsan n?vekv? statisztikai adatok. Ugyanis 1880 janu?r ?s november k?z?tt csup?n alig t?bb mint 1,2 milli? m?term?zsa term?k ker?lt kivitelre, mik?zben az el?z? ?v azonos id?szak?ban 2,3 milli?. A magyar malomipar ?rui a lajt?n t?li ter?lteken is piacokat vesz?tettek, ugyanis az 1879-ben elt?r?lt lisztv?m miatt orosz, rom?n ?s n?met ?rukkal kellett versenyeznie.[51] K?zben a dongakivitel drasztikusan lecs?kkent a Franciaorsz?gban megjelent filox?ra miatt. K?zben 1880-ban a N?metorsz?ggal ?j v?m- ?s kereskedelmi szerz?d?s t?rgy?ban lezajlott t?rgyal?sok sikertelen?l v?gz?dtek, a k?v?nt v?mcs?kkent?seket nem siker?lt el?rni. N?metorsz?g v?mpolitik?ja, az amerikai gabona versenye Nyugat-Eur?p?ban, a vas?ti sz?ll?t?s emelked? k?lts?gei miatt sokan gondolt?k, hogy Fiume fel? kell terelni a magyar lisztkivitelt, ?s ?j piacokat is kell szerezni. A magyar szeszipar term?keinek felvev?piaca els?sorban Spanyolorsz?gban, Franciaorsz?gban ?s Nagy-Britanni?ban volt, ahov? Hamburg kik?t?j?n ?t k?v?nt?k a szeszgy?rosok ?rt?kes?teni ?ruikat. Azonban a n?met vas?tt?rsas?ggal nem siker?lt megegyezni, mert hossz? vas?ti sz?ll?t?s ut?n egy viszonylag r?vid tengeri ?ton kellett volna sz?ll?tani az ?rukat. Ezzel szemben r?vid vas?ti sz?ll?t?ssal ?s hosszabb, olcs?bb tengeri sz?ll?t?ssal egyenesen a nyugati piacokra ker?ltek az ?ruk, ha Fium?n ?t sz?ll?tott?k.[52] ?sszess?g?ben elmondhat?, hogy a n?met v?mpolitika els?dleges hat?ssal b?rt a tekintetben, hogy a magyar exportk?pes v?llalatok Fiume kik?t?je fel? tekintettek.

  A korm?ny ?s az Adria Steam Ship Company k?z?tt l?trej?tt szerz?d?s ?rtelm?ben 1881. december 21-?n a v?llalat ?talakult magyar v?llalatt?, s felvette az Adria Magyar Tengeri Haj?z?si R?szv?nyt?rsas?g nevet. Az ?j r?szv?nyt?rsas?g ?s a magyar korm?ny k?z?tt 1882. janu?r 31-?n t?z ?ves id?tartamra szerz?d?st k?t?tt. A megalakult magyar v?llalat jogel?dj?t?l h?t haj?t vett ?t. Az ?tvett haj?k ?rt?ke meghaladta az 1,7 milli? forintot.[53] A t?rsas?g - hogy a szerz?d?sben foglalt k?telezetts?geinek eleget tudjon tenni -, ?n. "time charter" szerz?d?seket k?t?tt m?s c?gekkel, vagyis meghat?rozott id?re b?rleti jogot szerzett idegen haj?kra. 1883-ban a v?llalat h?t saj?t, 18 b?relt ?s 26 szerz?d?ses haj?val rendelkezett.[54]

  Az Adria els? ?zlet?ve vesztes?ggel z?rult, s a forgalom az els? ?vekben m?g nem volt stabilnak mondhat?. A magyar kik?t?v?ros ?ruforgalma azonban a forgalom meg?l?nk?l?s?nek, az egyre t?bb ?rkez? k?lf?ldi haj?nak k?sz?nhet?en folyamatos ?s gyors n?veked?st mutat. Fiume ?ruforgalm?nak ?rt?ke 1881-ben t?ll?pte a 30 milli?, 1882-ben a 40 milli?, s 1883-ban pedig a 60 milli? forintot.[55]

  Jelent?s v?ltoz?st hoztak az 1885-ben megind?tott braz?liai j?ratok. A magyar ?llam 3000 forint ?llamseg?lyt ny?jtott a t?rsas?gnak a Fium?b?l Pernambucoba, Bahi?ba, Rio de Janeir?ba ?s Santosba ir?nyul? j?ratok beind?t?s?ra. A j?ratok c?lja a magyar gabona kivitele, illetve a brazil k?v? importja volt. Ebben az ?vben a t?rsas?g forgalma m?r 132.030 tonn?t mutatott, s a k?vetkez? ?v is n?mileg meghaladta a 130 ezer tonn?t.[56] Ez az 1884. ?vi 98.045 tonn?hoz k?pest l?nyeges elmozdul?st jelentett.

  Mindazon?ltal a neh?z ?s probl?m?s kezdetek ut?n sz?ks?gess? v?lt ?jabb szerz?d?s megk?t?se a magyar ?llammal. A szerz?d?st 1886. m?jus 15-?n ?rt?k al?, ?s az 1886. ?vi XXXI. t?rv?nycikkel ker?lt be a magyar t?rv?nyt?rba. A magyar korm?ny ?vi 250,000 forint ?llami seg?ly foly?s?t?s?t v?llalta. Racionaliz?lt?k a t?rsas?g menetrendj?t. A kev?sb? kifizet?d? Fiume-marseilles-i j?ratot besz?ntett?k. Ugyanakkor a magyar gabona ?s liszt kivitele szempontj?b?l jelent?s angliai kik?t?kbe ir?nyul? j?ratokat megdupl?zt?k, vagyis havi kett? j?rat ind?t?s?t ?rt?k el?. Braz?li?ba ?vi hat j?rat ind?t?s?t ?rt?k el?, ?s egy?ttal rendelkeztek a haj??llom?ny n?vel?s?r?l is.[57] A szerz?d?s ?rtelm?ben t?bbek k?z?tt forgalomba ?ll?tott?k a Stocktonban ?p?lt 2550 tonna hordk?pess?g? Mattlekovits-ot is. A haj? modern, ?n. "triple expansion" szerkezet?nek megtakar?t?sai arra k?sztett?k a v?llalatot, hogy ?sszes Compound-szerkezetes g?zhaj? g?pszerkezt?t kicser?lje erre az ?jabb t?pusra. Els?k?nt a Szap?ry g?z?s kapott ?j g?pszerkezetet, majd ?tvett haj?i k?z?l legutols?k?nt 1889-re az Adria g?z?s ?talak?t?s is megt?rt?nt.[58]

  A t?rsas?g ?ltal lebonyol?tott ?ruforgalom fokozatos emelked?snek indult, m?g a haj?k 1891-ban m?r 179.665 tonn?nyi forgalmat tudtak lebonyol?tani, a k?zbees? kik?t?k k?z?tti forgalommal egy?tt pedig mintegy 285.340 tonn?t.[59] Az export?ruk k?z?tt els?dlegesen gabonanem?eket, lisztet, f?t, bort, dong?t valamint babot ?s kem?ny?t?t tal?lunk. Az import?lt ?ruk k?z?tt a Nagy-Britanni?b?l sz?ll?tott k?sz?n ?s gyapot?ru jelentett ?vr?l-?vre komolyabb mennyis?get. Emellett a brazil k?v?, a Franciaorsz?gb?l hozott bor, az Olaszorsz?gb?l rendszeresen ?rkez? d?ligy?m?lcs tett ki jelent?s ?rt?ket. G?r?gorsz?gb?l c?drusf?t, a braz?liai Pernambuc?b?l gyapotot sz?ll?tottak az Adria haj?i.[60] A t?rsas?g els? t?z ?ves fenn?ll?sa alatt haj?inak moderniz?ci?ja folyamatos volt, haj?parkja h?tr?l tizenegyreaz 1882. ?vi 121.399 tonna forgalom 1891-re 179.655-re n?tt.[61] A t?rsas?g saj?t ?gyn?ks?geit a legfontosabb piacokon rendre megalak?totta, helyzete m?k?d?s?nek els? t?z ?ve alatt teljes m?rt?kben stabiliz?l?dott, ?s megalapozta sikeres m?k?d?s?t a j?v?re vonatkoz?an.

  Az Adria R?szv?nyt?rsas?g ?llami t?mogat?sa egy?rtelm?v? v?lt: m?g 1886-ban 250 ezer forint ?llami t?mogat?st ?lvezett, 1891-ben a Lloyddal k?t?tt szerz?d?s felbont?sa ut?n m?r 570 ezer forintra r?gott szubvenci?ja. Ezzel megindult flott?j?nak nagyar?ny? fejleszt?se, ?gyn?kh?l?zat?nak b?v?t?se.

VIII. ?sszegz?s

  Az Osztr?k-Magyar Monarchia tengeri kereskedelm?nek t?rt?nete 1891-ben fordul?ponthoz ?rkezett. Az Osztr?k Lloyd ?s a magyar korm?ny k?z?tti szerz?d?s felbont?s?val megsz?nt az egyetlen t?rsas?g, mely nev?ben is utalt a dualista ?llamra. Az Osztr?k-Magyar Lloyd megsz?n?s?hez vezet? utak k?z?tt els?dleges az Adria Magyar Tengeri Haj?z?si R?szv?nyt?rsas?g megalakul?sa ?s helyzet?nek stabiliz?l?d?sa. A piacok feloszt?sa, pontosabban a menetrendek egym?shoz igaz?t?sa ?s ?sszehangol?sa ugyancsak lez?rult. Fiume szabadkik?t?i st?tusa Trieszt hasonl? helyzet?vel egy?tt ugyancsak az 1891-es ?v folyam?n sz?nt meg. A k?t kik?t?r?l a magyar parlament 1891:XVIII. ?s XIX. t?rv?nycikkel rendelkezett.

  Id?k?zben a tenger?szetben struktur?lis v?ltoz?sok k?vetkeztek be, melyek Eur?p?ban ?s a Monarchi?ban hasonl? intenzit?ssal mentek v?gbe. Az 1873-as b?csi vil?gki?ll?t?s tenger?szeti anyagai m?r erre vil?g?tottak r?, noha a vitorl?sok sz?ma m?g jelent?s volt.[62] Azonban ez is igazolja, hogy a vitorl?sok h?tt?rbeszorul?s?t m?r a hetvenes ?vek elej?n sejteni lehetett. A vitorl?s v?llalkoz?sok a hetvenes ?vekben az amerikai ?ruk sz?ll?t?s?ban ugyan m?g jelent?s r?szt v?llalhattak, a nyolcvanas ?vekt?l h?tt?rbeszorul?suk egyre gyorsabb ?temben t?rt?nt. A Monarchia legnagyobb vitorl?sokat ?zemeltet? v?llalata, az Associazione marittima di Sabioncello ?s a ragusai sz?khely? Associazione marittima di Ragusa a nyolcvanas ?vek v?g?n teljesen felsz?molt?k m?k?d?s?ket. Egyes vitorl?stulajdonosoknak, mint a Tripcovichnak, vagy a trieszti Cosulichoknak siker?lt megjelenni a g?zhaj?z?sban, ?m ezek kiv?telt k?peztek, a t?bbs?gnek ez nem siker?lt.[63] A kereskedelemi vitorl?shaj?z?s a kilencvenes ?vek elej?re nagyban visszah?z?dott, jobb?ra csak a kisparti haj?z?sban ?rizte m?g meg r?vid ideig jelent?s?g?t. Igaz, m?r itt megeml?tend?, hogy 1892. janu?rj?t?l megkezdi m?k?d?s?t a Magyar-Horv?t Tengeri G?zhaj?z?si R?szv?nyt?rsas?g, ?s a magyar parlament r?videsen komoly ?llami t?mogat?sban r?szes?ti a kisparti g?zhaj?z?st is.

  Az 1890-es ?vek elej?re a Monarchia tengerhaj?z?sa elnyerte azt az arculat?t, mely csaknem fenn?ll?s?ig meghat?roz? maradt. A fent eml?tettek mellett a tengerhaj?z?s int?zm?nye saj?tos arculat?val nagyban hozz?j?rult ahhoz is, hogy az ?j dualista ?llam fontos k?lkereskedelmi, diplom?ciai kapcsolatokat tudott l?tes?teni t?voli, "ismeretlen" orsz?gokkal. A Monarchia ?rui ?gy megjelenhettek Amerika, ?zsia ?s ?szak-Afrika piacain is, ugyanakkor a haj?k messzi orsz?gokb?l olcs?n sz?ll?thattak ?rt?kes term?nyeket, term?keket Ausztria ?s Magyarorsz?g sz?m?ra.

MELL?KLET


  1 KEM?NY: i.m.: p. 26.
 
  2 K?D?R: i.m.: p. 43.
 
  3 U. ott: p. 44.
 
  4 Fiume tengeri kereskedelmi ?ruforgalma az utols? 30 ?vben (1855-1885). 1885. Fiume.
 
  5 KEM?NY: i.m.: p. 26.
 
  6 Fiume tengeri kereskedelmi ?ruforgalma az utols? 30 ?vben (1855-1885). 1885. Fiume.
 
  7 Ld. 3. sz?m? mell?klet.
 
  8 K?D?R: i.m.: p. 44.
 
  9 KEM?NY: i.m.: p. 26.
 
10 DUBROVI?, Ervin (f?szerk.): Rije?ka luka. Rijeka. 2001. p. 344.
 
11 Corpus Iuris Hungarici. 1871:XIX. tc.
 
12 FRIED Ilona: i.m.: p. 12.
 
13 Adatok Fiume kereskedelmi ?llapot?r?l - A k?zs?gi tan?cs ?s a kereskedelmi kamara eml?kirata.       Fiume, 1880. p. 27.
 
14 FRIED: i.m.: p. 122.
 
15 Adatok Fiume kereskedelmi ?llapot?r?l - A k?zs?gi tan?cs ?s a kereskedelmi kamara eml?kirata.       Fiume, 1880. p. 28-31.
 
16 U.ott: p. 17.
 
17 Fiume tengeri kereskedelmi ?ruforgalma az utols? 30 ?vben (1855-1885). Fiume, 1885.
 
18 K?D?R: i.m.: p. 40.
 
19 FRIED: i.m.: p. 33.
 
20 DUBROVI?, Ervin (f?szerk.): Rije?ka luka. Rijeka. 2001. Rijeka, p. 344.
 
21 K?D?R: i.m.: p. 41. ill. HORV?TH J?zsef: A "Nautica" - A fiumei Tenger?szeti Akad?mia t?rt?nete. Bp.,       1999. p. 27-35.
 
22 FRIED: i.m.: p. 138-140.
 
23 BOROVSZKY-SZIKLAY: i.m.: p. 18.
 
24 BOROVSZKY-SZIKLAY: i.m.: p. 18. ill. KEM?NY: p. 85.
 
25 Corpus Iuris Hungarici. 1891:XVIII. tc.
 
26 B?L?NY J?zsef: i.m.: p. 483-487.
 
27 KEM?NY: i.m.: p. 27.
 
28 Corpus Iuris Hungarici. 1872:XXVI. tc.
 
29 KEM?NY: i.m.: p. 27.
 
30 BOTTERI, Guido; FAVETTA, Bianca Maria; SANTORO, Rosanna(szerk.) Der Lloyd in Triest       gestern-heute-morgen- Vom ?sterreichischen Lloyd zum Lloyd Triestino. Triest, 1987. p. 107-109.
 
31 Az Osztr?k-Magyar Lloyd g?zhaj?z?si t?rsas?ga keletkez?s?t?l napjainkig (1836-1886). Trieszt, 1886.       p. 59-60.
 
32 U.ott.: p. 63-65.
 
33 U.ott. p. 72.
 
34 K?D?R: i.m.: p. 44.
 
35 K?l?nv?lem?nyek a v?mszerz?d?s, a v?mtarifa s a Lloyd-szerz?d?s t?rgy?ban. A k?pvisel?h?zhoz       beadt?k: B. Simonyi Lajos, Luk?cs B?la, Mudrony Soma. Bp., 1878. p. 16-17.
 
36 HAVASS Rezs?: Magyar kik?t?, magyar haj?z?s, klnym. az Ellen?r 1878. ?vi 261. sz?m?b?l
 
37 U.ott.
 
38 Az osztr?k-magyar Lloyd helyzete. Bp., 1889. p. 3.
 
39 U.ott: p. 12-13.
 
40 U.ott.: p. 7., tov?bb? ld. 1. sz?m? mell?klet.
 
41 Corpus Iuris Hungarici. 1889:XVIII. tc.
 
42 Corpus Iuris Hungarici. 1891:XXIX. tc., (tov?bb? ld. 7. sz?m? mell?klet).
 
43 KEM?NY: i.m.: p. 37-38.
 
44 U.ott.
 
45 Corpus Iuris Hungarici. 1880. XXV. tc.
 
46 KEM?NY: i.m.: p. 32.
 
47 GONDA B?la: K?zgazdas?gunk 1880-ban. 1881. Bp., p. 94.
 
48 Fiume tengeri kereskedelmi ?ruforgalma az utols? 30 ?vben (1855-1885). 1885. Fiume.
 
49 GONDA: i.m.: 1881, p. 94.
 
50 U. ott: 1881, p. 81.
 
51 GONDA: i.m.: 1881, p. 81-82., illetve: KOMLOS, John: Az Osztr?k-Magyar Monarchia mint k?z?s piac.       Bp., 1990. p. 139-141.
 
52 GONDA: i.m.: 1881, p. 223.
 
53 KEM?NY: i.m.: p. 32.
 
54 U. ott: p. 33.
 
55 Fiume tengeri kereskedelmi ?ruforgalma az utols? 30 ?vben (1855-1885). 1855, Fiume.
 
56 KEM?NY: i.m.: p. 33.
 
57 Corpus Iuris Hungarici. 1886:XXXI. tc.
 
58 GELLNER, Ernesto: Adria-Societa di Navigazione Fiume. 1984. Trieste, p.23.
 
59 "Adria" Magyar Tengerhaj?z?si R?szv?ny-t?rsas?g-?zlet?vi jelent?s, ?zelteredm?ny-sz?mla ?s       z?rm?rleg az 1891-iki ?zlet?vre. Bp., 1892. p. 5.
 
60 U.ott: p. 19-22.
 
61 Ld. 2. sz?m? mell?klet.
 
62 PEMSEL, Jutta: Die Wiener Weltausstellung von 1873. Wien-K?ln, 1989. p. 83.
 
63 ?KOS Gy?rgy: Haj?port?rk - Az osztr?k-magyar vitorl?shaj?k 1830-1910. k?zirat.


Kezd?lap     K?ldet?s?nk     Szerkeszt?k     Aktu?lis     Arch?vum     Cikk k?ld?se     Impresszum

Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
A szerkeszt?k
Haj?z?st?rt?neti K?zlem?nyek
cskegyesulet[at]gmail.com

© Minden jog fenntartva 2005-2014, TIT HMHE - Hagyom?ny?rz? Tagozat